Viszlát Nagy Krisztián!
Kedves szurkolóink, egy újabb hír, ami bár minden bizonnyal büszkeséggel tölt el majd mindenkit, ugyanakkor keserédes is lesz, és jár vele egy-két könnycsepp, akkor is ha nagyon örülünk Krisztián sikerének.
Mert Nagy Krisztián neve egybeforrt a MAC-cal, itt nevelkedett, innen vitték el az NAHL-be, majd a finn utánpótlás bajnokságba is két évre, ide tért vissza és itt, valamint a válogatottban kápráztatott el mindenkit játékával, szerezve sok-sok boldog pillanatot a jégkorong szerelmeseinek.❤️
2015/16-ban, első nálunk töltött felnőtt szezonja során 45 mérkőzés alatt 39 pontig jutott (16 + 23), valamint +30 +/- mutatóval zárta az alapszakaszt, és a rájátszásban is összehozott 4 gólt és ugyanennyi gólpasszt 11 meccsen.
A következő évben még nagyobb fokozatra kapcsolt és ő lett a MAC legjobb gólszerzője (23), valamint a kanadai táblázaton is a második legtöbb pontja volt (50), +/–ban pedig csapaton és ligán belül is első lett (+42). Ráadásul a kiállított percei számát is sikerült lecsökkentenie 101-ről 44-re.
A rájátszásban sem rajta múlt, hogy “csak” ezüstérem lett a vége, 15 playoff meccsen 13 pont került a neve mellé (5 + 8).
Bajnoki címet hozó szezonunkban ismét nagyszerű teljesítménnyel járult hozzá az aranyéremhez, 36 mérkőzésen 33 pontot termelt (13 + 20), mind gólok, gólpasszok és pontok számában a Csapat negyedik legjobbja volt.
A rájátszásban kénytelen volt kihagyni mérkőzéseket sérülés miatt, így csak hatszor állhatott a MAC rendelkezésére, ezek a meccsek alatt 1-1 gól és gólpassz került tőle a közösbe.
A MAC Újbuda első szlovák szezonja során is nagyon jó formában játszott Krisztián, 31 pontjával a Csapat hetedik legeredményesebb játékosa lett, 54 meccsen 11 gólt és 20 gólpasszt szerzett.
A második Extraligás évben nem jött ki olyan jól neki a lépés, ekkor 44 összecsapás során az eddig megszokottakhoz képest szerényebb számokat hozott: 5 góllal és 12 gólpasszal zárta az alapszakaszt.
Visszatérve az Erste Ligába ismét fenomenálisan játszott, ami az eredményein is meglátszott. 36 alapszakasz meccsen 42 pontot hozott össze (16 + 26), amivel a MAC HKB harmadik legjobbja volt, +21-es +/- mutatója pedig a legtöbb volt a Csapatban. A rájátszásban 5 mérkőzésen 1 gólt lőtt és 2 gólpasszt osztott ki a Ferencváros ellen.
Kangyal Balázst kérdeztem, hogyan érinti Krisztián távozása.
” Krisztiánról mindenki azt mondja, hogy nem könnyű személyiség, ami nyilván relatív, hiszen mindenkinek más a könnyű. Lehet csak másképp illeszkedik az adott társaságba, és kicsit többet kell vele foglalkozni.
Én csak a legjobbat tudom mondani róla.
Már a tavaly is szeretett volna elmenni külföldre kipróbálni magát, és idén is fenntartotta ezt a lehetőséget.
Mindenben megállapodtunk: ha Magyarországon marad, akkor folytatja MAC-os pályafutását, de ha Június 15-ig befut valami magasabb szintről ajánlat- mondjuk egy svéd vagy finn klubtól-, akkor el fogjuk engedni. Egyrészről nagyon sajnálom, mert az egyik alapemberünket veszítjük el, másrészről egy újabb MAC-os fiút visznek el ebből a csapatból egy magasabb szintre, aminek örülök. Azért amikor egy magyar játékost egy finn csapat igazol le, akkor az mind a játékosnak, mind a klubnak egy jó visszaigazolás, hogy normálisan dolgoznak.
A legtöbb sikert kívánjuk Neki és azt, hogy innen feljebb lépve még magasabb szintre tudjon jutni, öregbítse a klubunk hírnevét.”❤️🏒🥅
Krisztiánnak több kérdést is feltettem, és hát, igen…😊 Ma nagyon tanult, és bár nem vagyok egy türelmes típus, ezúttal érdemes volt megvárnom a válaszait.
” Már a tavalyi év során is nézelődtem és igyekeztem megtenni a szükséges lépéseket, de sajnos akkor nem jött össze, mert a vírus közbeszólt és a külföldi csapatok nagyon bezártak, nem foglalkoztak légiós játékosokkal.
A továbbiakban a MAC egy hozzám közel álló koncepcióval indult, ezért egy bizonyos határidő megszabása után azt mondtam, hogy akkor elfogadom, hogy ez így alakult és csatlakozom a MAC HKB csapatához, aminek nagyon örültem. Szerintem jó döntést hoztam.
A jövővel kapcsolatosan igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy előre jussak, nyilván a Mestis egy nagyon jó liga arra, hogy az ember fejlődjön.
Gondolom, ez a csapat és ez a program ahova megyek, arra nagyon alkalmas, hogy technikailag és játék szintjén fejlesszem a képességeimet, illetve az egyetemet is tudom folytatni majd.
Eddig is levelezőn tanultam, a vírus helyzet miatt meg online ment amúgy is minden, nem tudom ez a jövőben hogyan fog változni, de úgy gondolom, hogy sokkal nehezebb nem lehet.
Eddig is mindent meg tudtam ezzel kapcsolatban oldani, több évfolyamtársammal tartok fenn kapcsolatot, egymást segítjük minden helyzetben,biztosan fognak tudni támogatni Ők is.
Július közepe-vége fele kell kimennem Finnországba, hogy mindent elintézhessek, belakhassam a lakást, egy kicsit körbenézhessek, hogy mégis hol vagyok és augusztus 2-án- ez egy hétfői nap-, fog elkezdődni az edzés a csapattal. Ezt követően két hét múlva haza kell jönnöm, mert ugye megkezdődik az Olimpiai selejtezőre való felkészülés a válogatottal.
Az utazásomig igyekszem minél több eseményen megjelenni amit Balázsék tartanak, szoktak lenni focik a Tüskecsarnokban, meg persze a kihagyhatatlan futások a Normafánál 😁, azokon is minden alkalommal ott szeretnék lenni, és hát megpróbálom kiélvezni azt a kis időt ami maradt még a nyárból.
Persze még előtte az utolsó vizsgámat is le kell tennem, még azzal is foglalkozom úgy másfél-két hetet kb.😋
Az a vicces dolog, hogy nem gondolom azt, hogy nagyon el kellene köszönnöm a MAC-tól.
Számomra ez nem egy óriási nagy szakítás, ahol a két fél már nem is látja egymást soha többet.
Én erre jelen pillanatban csak úgy gondolok, hogy muszáj a saját karrierem érdekében meglépni ezt a lépést, mert úgy gondolom, hogy mindenképp kell számomra egy kis vérfrissülés ahhoz, hogy új impulzusokat kaphassak és új kihívások elé nézhessek.
Én biztos vagyok benne, hogy ez nem végleges, még biztos, hogy fogok a MAC színeiben játszani, csak mindenképp úgy éreztem, ennyit még adhatok magamnak. Mindig halljuk, hogy az ember nyugdíjas korában gondol vissza azokra a pillanatokra amikor úgy érzi, hogy tehetett volna valamit másképp, és a legtöbb esetben azt lehet hallani, hogy azokat a lépéseket bánják meg az emberek, amiket nem tettek meg. Ezért én úgy éreztem, hogy mindenképp meg kell lépnem ezt most, aztán majd az idő és a lehetőségeim eldöntik, hogy ez egy jó lépés volt-e számomra vagy sem.
Én egyelőre úgy gondolom, hogy mindenképpen.
Nagyon köszönöm a szurkolóknak és mindenkinek a támogatást.
Valójában nem egy rivális csapathoz megy el az egyik játékosa a MAC-nak, hanem egy másik országba, egy elég távoli országba költözik. Ami az érzelmeket illeti, még akár meg is kedvelhetik a szurkolók ezeket a külföldi csapatokat, ahol korábbi játékosaik játszanak. Én remélem, hogy többen fogják követni a mérkőzéseinket, és ha esetleg valaki kilátogatna Finnországba, akkor nagyon szívesen és szeretettel látom, találkozom vele.”😍
Most mit írhatnék ehhez, de tényleg? Egyszerűen tökéletes, minden igaz amit mond és igen, így kell gondolnunk Krisztiánra.
Az szerintem nem kérdés, hogy fogjuk követni a meccseit, amikor hazajön válogatott eseményre akkor megoldjuk, hogy találkozhassunk vele.
És hazavárjuk. Ha az Ő érdekeit nézem akkor minél később, ha a mienket…najó, akkor is legyen nagyon sok sikeres szezonja.
És nem baj ha nem csak a SaPKo-nál.
Hajrá Krisztián, a legeslegjobbakat kívánjuk és nagyon szeretünk!❤️🏒🥅
Fotó: Mudra László
Hajrá MAC HKB Újbuda!
