Viszlát, Kreisz Brúnó!
A búcsúzás soha nem könnyű, kedves szurkolóink. Most sem lesz az.
Brúnó a 2021/2022-es szezonban is szerves része volt a MAC HKB csapatának,
30 mérkőzés alatt 7 gólt lőtt, ezzel hármas holtversenyben a hetedik legjobb volt csapaton belül.
Emellett 8 asszisztot jegyzett, 15 pontjával a házi kanadai táblázaton a 12. helyet foglalhatta el,
valamint a rájátszásban mind az 5 mérkőzésén szerepelt, 1 gólig és 2 gólpasszig jutott ezek alatt.
Annak függvényében, hogy milyen komoly sérülést szenvedett egyik októberi edzésen,
mely után bő másfél hónapos kihagyásra kényszerült a három helyen eltört állkapcsa miatt, még inkább megsüvegelendő a teljesítménye.
Vezetőedzőnk, Kangyal Balázs, a következőket mondta Brúnóról:
” Sokszor beszéltünk már a saját nevelésről, arról, hogy mennyire fontos az, hogy a gyerekeket válogatott szintig próbáljuk nevelni,
sőt, elküldjük külföldre, hogy tényleg építő téglái legyenek a magyar jégkorongnak., melynek így biztos alapokat adhatnak a jövőben.
Sajnos kevés klub teszi ezt meg, de ez nem menthet fel minket az alól, hogy a dolgunkat még jobban csináljuk.
Brúnó esete tipikus példája annak, hogy amikor egy srác igazán alázatos, képes beleadni mindent, akkor hova juthat el.
Ő nyert már finn U20-as bajnokságot a csapatával, ezt sem sokan mondhatják el magukról, eljutott a felnőtt válogatottba,
persze értelemszerű, hogy minden csapat kergeti az ilyen játékosokat, szeretnék megszerezni maguknak.
Akkor örültem volna igazán, ha Brúnó magasabb szintre tud lépni
– nem feltétlen magunkat értem ez alatt a magasabb szint alatt – ,
hanem egy külföldi bajnokságot, de nyilván mindennek megvan az oka.
Én a 95-ös születésű játékosokkal kezdtem el foglalkozni az utánpótlásban, egészen a 2005-ig bezárólag, és kb. minden játékos a kedvenc játékosom.
Brúnó is ilyen. Bár ő lehet, hogy kicsit még közelebb is áll a szívemhez.
Csak a legjobbakat tudom kívánni neki, és remélem, hogy megtalálja azt amit keres, minél messzebbre jut.
Ezalatt azt értem, hogy valami komolyabb helyre tud majd szerződni.”
Brúnót is megkérdezte arról, hogy miért döntött a távozás mellett, mit üzen a volt csapattársainak és a szurkolóinknak.
” Nem is tudom hol kezdjem.
Túlzás nélkül mondhatom, hogy a MAC-nak köszönhetek mindent, amit eddigi pályafutásom során elértem és még ennél sokkal többet is.
Rengeteg közeli barátot szereztem az itt töltött évek alatt és egy igazi családnak lehettem tagja, remélem ez ezután is így marad.
Szeretnék nagy köszönetet mondani az összes stábtagnak, valamint a csapat körül dolgozóknak, de elsősorban a két edzőnek, Balázsnak és Tibinek.
Őket már gyerekkorom óta ismerem és rengeteget köszönhetek nekik.
Örülök, hogy felnőtt szinten is együtt dolgozhattam velük, és hogy itt is ugyanúgy megbíztak bennem, mint az utánpótlásban.
Az eligazolásom egy elég összetett döntés volt, amin nagyon sokat gondolkodtam.
Nyilván nehéz volt, mivel a MAC-ban nevelkedtem és Magyarországon nem is játszottam más klubnál. Most azonban úgy éreztem,
hogy lehet jót tenne nekem, ha egy kicsit más fajta kihívások után néznék, egy új környezetben.
Összességében nagyon sok minden hiányozni fog a MAC HKB-ból, de ugyanakkor nagyon várom már az új kihívásokat is!
Csapattársaimnak és a szurkolóknak pedig csak annyit üzennék, hogy legyen egy nagyon jó szezonjuk,
lakják be az új csarnokot és köszönöm az összes közös emléket! Fogunk még találkozni és nem csak a Homoktövis utcában.”
Sok sikert kívánunk, Brúnó, és azt, hogy jól teljesíts, az elképzelésed szerint alakuljanak a dolgaid!
Fotó: Mudra László fotós
Hajrá, MAC HKB Újbuda!