Kangyal Balázs, vezetőedző – BJAHC
” Büszke vagyok a srácokra a meccs elejéért, mert ugyan késve érkeztünk a közlekedési nehézségek miatt, de nagyon készen álltak a kezdésre, s az első harmadban még jó dolgokat is mutattak.
A második elején szerzett negyedik gól után azonban káosz jellemezte a játékunkat, nem azt mondom, hogy rossz volt nézni, de néha inkább a közönség felé fordultam, annyira rettenet volt, amit láttam. Viszont a harmadik harmadban változtattak valamit a srácok. Én annyit kértem, hogy amikor megjövünk egy mérkőzésre, akkor mutatunk egy képet magunkról, s amikor felülünk a buszra, akkor jobb csapatként üljünk fel, mint ahogy megérkeztünk. Nem sokkal, elég nekem egy nagyon kicsike és a harmadik harmadban ezt meg is léptük. Különösebb konzekvenciát azonban nem lehet levonni ebből az eredményből, gratulálok a srácoknak, de a legfontosabb az, hogy gyorsan felejtsük el és készüljünk vasárnapra.”
Somogyi Balázs, vezetőedző – Dunaújvárosi Acélbikák
” A DEAC elleni meccshez képest egy másik csapat jött ki ma a jégre. Az egész mérkőzés értékelhetetlen volt számunkra, elfogadhatatlan. Nyilván az egy hosszú folyamatos, hogy beépítsük a fiatalokat, s a szurkolóink ma csak miattuk erőltették meg a hangszálaikat, mert ők kapartak a jégen. A munkamorálunk és a fejünk az teljes káoszban volt, semmi akaratot nem láttunk a jégen, még azt sem, hogy megakadályozzunk egyes támadásokat, belevetődjünk korongokba, vagy áldozatot hozzunk. Ezek megvoltak a DEAC ellen, ezért voltunk közel a győzelemhez. Nagyon nehéz egy ilyen mérkőzés után beszélni, számomra ez új szituáció, és egy feladatom van, hogy valahogy ezt helyrehozzuk. Nem érdekel ki sérült, ki nem játszik, az érdekel, hogy aki a pályán van, az tegyen meg mindent a jégen. Ehhez nem az kell, hogy ki milyen ügyes, ki mennyire képzett, ki hogyan korcsolyázik, ez fejben dől el.”
