Majdnem napra pontosan egy évvel a tavalyi Országos Bajnoki döntő megnyerése után sikerült megvédeni a bajnoki címünket és ismét Debrecenben emelhettük magasba a trófeát.
Az eddigiekhez hasonlóan ez is egy végletekig kiélezett, szoros mérkőzés volt és most is egy gólos különbség volt a végén a két csapat között – ismételten a mi javunkra.
Az első harmad főleg a fizikai játékról és a sok kiállításról szólt, mindkét büntetőpad ajtaja rengetegszer nyílt és csukódott, előnyt kovácsolni azonban egyik csapat sem tudott az adódó lehetőségekből. (0-0)
A második harmadban született a mérkőzés összes gólja. A 25. perc elején megszereztük a vezetést, Jiri Riha Keresztes Leventének passzolt, ő pedig nagyszerű passzal találta meg Molnár Bálintot, aki közelről gyönyörű gólt lőtt.
A gól után ismét jöttek a kiállítások és ebben a játékrészben is rengeteg büntetés volt mindkét oldalon. A 33. percben emberelőnyből egyenlített a DEAC: korábbi játékosunk, Evgenii Mozer a saját kipattanóját pofozta vissza.
Ezen kívül azonban Farkas Roland lehúzta a rolót és bármivel is próbálkoztak a hazaiak, nem tudtak túljárni az eszén.
A harmad utolsó percében mi is emberelőnyből voltunk eredményesek, Dominik Novotny hozta el a bulit, Horváth Bálint pedig ügyesen csalta a távolságot és irdatlan nagy gólt lőtt! (1-2)
A záró húsz percet ennek megfelelően végig nyomta a Debrecen, de a srácaink hatalmas szívvel védekeztek, Farkas Roland pedig brillírozott a kapuban. Jól álltuk a nyomást és veszélyes kontrákat indítottunk, de végül egyik oldalon sem esett már több gól. A végére lehozta Hetényi Zoltánt az ellenfél, de így is sziklaszilárdan tartottuk az előnyt. (1-2)
Hatalmas gratula, köszönjük Csapat!!! 
És köszönjük a szurkolóinknak, hogy egészen Debrecenig mentek egy sima hétköznapon a srácoknak szurkolni, és bizony rendesen és milyen hangosan buzdították a kedvenc csapatunkat! 
(Nem könnyű most írni, remegő kézzel, de így, hogy az ok a boldogság….)