m02
Magyarország-Japán 3-2!
2018-04-14
A winnipegi születésű Scott Macaulay szintén az alacsonyabb méretű védőink sorát gazdagította idén, ám ami magasságból hiányzik, azt óriási szívvel, kőkemény hozzáállással és a védelmi feladatok pontos végrehajtásával feledtette.
Kifejezetten ponterős védőről beszélhetünk, abszolút támadó felfogású hokit játszott, sokszor ment a palánk mögé harcolni a korongért az ellenfél kapuja mögé, valamint gyorsaságának köszönhetően többször láthattuk őt kiugrani vagy a kiugró csatárok mellé felzárkózni.
Ennek megfelelően a +/- mutatóban ő is nagyon jó eredménnyel zárt: +32-vel tizedik lett az egész ligában. Az alapszakaszban 7 gólig jutott, amiből emlékezetünkbe égett az utolsó DVTK elleni mérkőzés hosszabbításban szerzett győztes gólja, amivel az alapszakasz során először sikerült legyőznünk a Jegesmedvéket.
A középszakaszt 2 góllal és 4 assziszttal zárta, majd a Ferencváros elleni negyeddöntőben kulcsszerepet vállalt. Nemcsak ő szerezte a negyeddöntő első MAC gólját, de a párharc legfontosabb gólja is az ő nevéhez fűződött. Összesítésben 2-1-es Ferencvárosi vezetésnél, a negyedik mérkőzés hosszabbításba torkollott Pesterzsébeten. Ha a Fradi nyer, 3-1-es tekintélyt parancsoló előnnyel mehetett volna bele a többi meccsbe, ha a MAC, akkor átkerül a lélektani előny és visszaszerezzük a pályaelőnyt. Érkezett hát Scott Macaulay, aki eldöntötte a mérkőzést, kiegyenlítve a párharcot.
A Brassó elleni elődöntőben 1 gólt és 2 gólpasszt szerzett, a döntő viszont sajnos elég szerencsétlenül indult számára. Az első mérkőzésen egy Magosival való - később utóbbi eltiltásával járó - ütközés során agyrázkódást szenvedett, így a következő három mérkőzésen nem léphetett jégre. Azonban vasakarattal - és saját felelősségre - az ötödik, utolsó meccsen már újra ott volt a többiekkel, hatalmas lélektani segítséget nyújtva.
Amit senki nem látott, az pedig az volt, hogy első szünetben nem az öltözőbe hanem az irodába ült be, sápadt volt, láthatóan szédült és egy kis csendre vágyott. Amint megpihent rám mosolygott és ment is ki, mire a többiek gyülekeztek a folyóson a második harmadra, már ő is készen állt.
A kezdetekről:
Nem hiszem, hogy van valaki aki ne emlékezne Jeff Jubinvillere, ugye? Nem titok, a baráti kapcsolat megmaradt köztünk, a volt csapattársaival úgyszintén és ez bizony nem is fog változni. Jeff írt tavaly, hogy hozzánk igazol egy barátja, kérte, hogy legyünk vele olyan kedvesek mint anno vele, mert ő bizony csupa jót mondott Scottynak a MAC Budapestről.
Hogy ezek után mire számítottam? Egy Jeff2-re, aki legalább olyan vicces vagy még nagyobb humorzsák mint elődje. Nagyon vártam Scotty érkezését, hiszen sokkal csendesebb volt a két ördögfióka- Jeff és Sean Escobedo nélkül a folyosó- azt azért itt magunk közt bevallhatom.😜
Erre megérkezett egy csendes, udvarias és kissé távolságtartó srác, hatalmas ártatlan kék szemekkel...Na, remek, újabb "kőkemény hátvéd" puffogtam. Megint nem bírtam magammal, megint bekopogtam vezetőedzőnkhöz érdeklődni kissé álszent képpel. Mogyi hozta stabilan a mindent tudó, féloldalas mosolyát és dolgozott tovább.
Egy "hálás" üzenetet azért dobtam Jeffnek, hogy biztos nincs itt valami félreértés?! Ne szórakozzon velem mindenki, most már tényleg jöjjön valami grizzly, mert kiborulok különben!
Annyit írt vissza, hogy nyugi, figyeljek, várjam meg míg beindul Scotty.
A többi már a MAC Budapest történelem része.
Mert Scott Macaulay szép csendesen- ahogy szokta- begyűjtötte magának a 2017/2018 Erste Liga szezon legjobb hátvédje díjat is a bajnoki arany érme mellé. Mindeközben magánemberként szépen felfedezte magának feleségével a várost, minden csapatprogramban részt vett, összejártak és nagyon figyeltek egymásra a többi légióssal- különösen ünnepekkor-, hogy senki ne maradjon egyedül otthon. Elsők közt jelentkezett akkor is amikor felkérést kaptunk a Gurulj a jégre programra, egyszer csak megjelent hóna alatt a kiskutyájával, mert szerinte minden gyerek szereti a kutyákat, jobb lesz a kedvük ha megsimogathatják. A szokásos nagyon fantáziadús kérdéseket sikerült feltennem, de legalább az ő válaszai klasszak. :)

" Nagyon szerettük Kellyvel a Budapesten eltöltött időszakot. Megtiszteltetés volt ebben a Csapatban játszanom és nagyon büszke vagyok arra amit sikerült elérnünk. Nagyon fognak hiányozni a csapattársaim, az újonnan szerzett barátaink. Egy csendes nyarat szeretnék sok golffal, körülvéve a családommal és a barátaimmal, majd felkészüléssel a következő szezonra.
Szerettem Budapestet, az egyesületünket és igen, szeretnék visszatérni jövő szezonra. A bajnokság megnyerése volt és marad is életem végéig az eddigi legszebb emlékem, ezt soha nem fogom elfelejteni!"

Majoross Gergely véleménye így hangzik:
" 100 %-ig boldogok voltunk vele egész szezonban, és azt hiszem megérdemelten nyerte el a legjobb hátvéd címet. Dolgozunk azon, hogy nálunk maradjon a jövőben is, remélhetőleg sikerül megállapodnunk. Nem csak kiváló játékos, hanem egy rendkívül értékes ember is!"

Köszönjük szépen Scott Macaulay azt a meg nem alkuvó szellemiséget amit képviselsz, amivel nagyban hozzájárultál a Csapat sikeréhez.
A szépségdíjas góljaidat sokszor fogjuk még a nyári edzőtábor kezdéséig visszanézni és nagyon reméljük, hogy létrejön az újabb megállapodás, a Csapat része maradsz a 2018/2019 szezonra is!

Fotó: Dömötör Csaba, Daniel Milata és Mudra László

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás